Olyan ez, mint a mesében a hol-volt, hol-nem volt,
esélyegyenlőség nem volt, és nem is lesz.
Furcsa gondolatok járhattak fejében,
ki e megtévesztést köztünk elhintette.
Blöffölt egy jó nagyot, ha nem veszik észre
mondjuk csak a népnek, álmodhat felőle.
Hogy lehetne nálunk azonos az esély,
ha az egyik gazdag a másik meg szegény?
Van ki úgy születik, a pénz garmadában,
autóval hordják majd az iskolába.
Van kinek rongyai a vackára dobva
sosem látnak szappant, a kenyér a gondja.
Van kinek szülei züllöttek, lecsúsztak,
gyermek lopni tanul, egypárat lecsuknak.
Van, kriptában lakónk, ő is élő ember,
hogy birkózhatna meg ő, a nagy esélyével?
Esélyegyenlőség, csak a mesében van.
Nyomoregyenlőség a kisemmizetteknek van.
A halál küszöbén nincs egyenlő esély,
a gazdagot mentik, haljon meg a szegény.
