DR. KOLUMBÁN GYÖRGY: H. POTTER ÉLT
 
 

 

 

 

       
 

 

   
 

Magyarországon az esztergomi királyi várban 1200 körül megépült a Franciaországon kívüli első gótikus kápolna. Ugyanitt 1470-ben működni kezdett a korabeli világ sokáig legerősebb reneszánsz víznyomó gépezete. 1722-ben  Magyarország ismét a kontinens műszaki, technikai fejlődésének élvonalába lépett. Selmecbányán felállítottak és üzembe helyeztek hét Newcomen gőzgépet, gőzszivattyút. Lehetséges hogy ezeket vagy egy hasonlót kezelt H. Potter.
Az a technikust, aki a hét szárazföldi gőzgépet Magyarországon összeszerelte és masinálta, Isac Potternek nevezték. A legenda szerint ő már a második Potter a gőzgép történetében. Az első H. Potter volt.
   Ezen merész és meglepő állítás nem akárkitől ered. Talán valamennyien találkoztunk tud.szoc. és egyéb közgazdasági tanulmányaink során Adam Smith, a klasszikus közgazdasági tudományok atyjának nevével. A száraz lexikonadatok szerint A. Smith (1723-1790) angol filozófus, közgazdász volt. A munkát tartotta az érték forrásának. A klasszikus polgári közgazdaság egyik legjelentősebb képviselőjét tiszteli a tudomány személyében. És ez a klasszikus lángelme egyszer csak előáll H. Potter történetével! Elmeséli a kisfiú fortélyos ötletét: a kisfiúnak egy hatalmas, háznagyságú gőzgép szelepét kellett fordulatonként nyitni, zárni, amit már az első munkanapon nagyon nagyon megunt. A dugattyú lesüllyedt, ekkor H. Potter egy madzagot meghúz, mire a dugattyú sípol, szuszog, felemelkedik, ekkor H.P. ismét meghúz egy madzagot, mire a dugattyú újfent lesüllyed. H.P. meghúzza a madzagot, a gép szuszog, mozdul stb. stb…. 10 órán át. Szóval mint egy gép…
   A. Smith 1790-ben meghalt. Közgazdasági elmélete, és a Newcomen gőzgép pedig működött tovább, majd lassan idejétmúlt lett mindkettő. Az Angol Tudományos Akadémia emlékülést tartott  1834-ben James Watt (1736-1819), mint egy fejlettebb, újszerű gőzgép feltalálójának emlékére. Gépének újszerűsége a Newcomen, és más atmoszferikus vízemelő gépekhez képest az, hogy a hengert lefelé is a gőz feszítő ereje hajtja, így a munkaütem megkétszereződik, gyorsul. Ezen az akadémiai emlékülésen ismét varázslatos dolog történik. A méltató beszédben egy negyedik tudományos óriás, a francia Francois Arago néven nevezi az Adam Smith által talán már száz éve közzétett történet gépészinasát: Henry, Harry Potter volt a kis feltaláló! H. Potter unalmában ötletes dolgot eszelt ki: mivel inkább játszani szeretett volna, két zsineggel úgy kötözte össze a gőzgép szelepét a vízszivattyú ellensúlyával, hogy a berendezés önműködővé vált, önmagát bírta vezényelni.

   A mellékelt képen jól felismerhető a zsineg, és a gépház nagykapujában álló pajtása (csak nem Hermione és Rig?), aki integetve hívja játszani Pottert. A feltaláló még a gép működését szemléli és várakozásra inti barátait. Adam Smith közgazdász, James Watt , Newcomb technikusok és a francia Arago fizikus neve egyszerre bukkan fel e történetben. Négyük neve a XIX. században már valamennyi jobb tudományos lexikonban szerepel. További 200 évnek kellett eltelnie, és J. K. Rowling írónő fantáziájának meglendülnie, hogy a varázslóinas is melléjük költözzön a P-betűs kötetekbe. Talán csodálkoznánk mindezen, ha nem egy varázslóról lenne szó. Így viszont megnyugodva konstatáljuk, a világ kicsi és kerek, a dolgok a helyükre kerülnek - idővel.
   Isac Potter működése tény, keze nyomát Magyarországon gőzgépek őrizték, személyét okiratok és technikatörténeti adatok bizonyítják. H. Potter neve is feltétlen komoly tudományos, szavahihető társaságban forog. Ha egyszer A. Smith és Aragó urak hivatkoznak rá, és a varázslóinast nevén nevezik, akkor biztosan úgy is volt. Magyarország fejlett iparára, bányászatára jellemző, hogy 1738- ban a Newcomenéhoz hasonló gépet épített Hell József Károly selmeci bányamester.
   Kérem a kedves olvasókat, meséljék el otthon a csemetéknek A. Smith és a többi tudós érdemét, a gőzgépek csodálatos működését, cserébe a gyerekektől megtudhatja , miről híres ma Harry Potter…..
De Benedek Elek apóról se tessék elfeledkezni.

 

Esztergom, 2005. december

Dr. Kolumbán György